A kronoszkópon, elmosódott lények,
dührohamot keltenek a megosztó remények.
A járat amin megyünk, féreg...
..egyetlen részecske osztódás az élet.
A Gravitáció is csekély,ha
van esély hogy túléljem, ne bánja a vesém.
Miközben elég a test,az idő a középpontba megáll.
amit tolok ősrobbanás új univerzumot kreál.
Elmosódott freskó, kiömlött a kromofág,
ikerparadoxon hatás,ferdíti a koponyát..
az információkat a múltamba lopom át.
diplomaosztóval zárom le az ovodát.
Az évmilliók egy pillanatba foghatók,
az időutazáshoz nem kellenek űrhajók.
akár a Tümpanon,masszív,
a hódolat a mindenségnek, a semmibe taszít.
Gyerünk át a portálon...nem én vagyok aki a port álom...
Kaotikus állapotok uralkodnak a térben,
úgy érzem az egész történelmet megéltem.
Látom,hogy nem úgy történik ahogyan mondják,
valósággá.. kvalifikálódtak a mondák.
Az összes előző életemet épp most élem,
az első villamosra szállok, a Baross téren.
...a tarsolyomban olimpikonént a 8 érem,
miközbe Mohács pusztáin a hont védem.
Épp időbe,benn rekedtem a félidőbe
várom a meccs végét,már rég kidőlve.
Mégis... kihasználom,amit osztottak rám,
lehet hogy a filmre azt hitted eddig csak reklám.
Tiszta energia vagyok, az elmúlást is kend rám,
benned lakozom én mélyen,beszakad a membrán.
Gyerünk át a portálon...nem én vagyok aki a port álom...
